Blogok

A vezető brit gazdasági- politikai hetilap, az Economist pénteki írásában megemlíti, hogy Magyarország azon EU-tagállamok közé tartozik, akik a leginkább megszenvedték a válságot, de az utóbbi időszak takarékossági intézkedésinek köszönhetően a kilátások most már sokkal jobbak. Az Economist szerint a magyar kormány idén a hazai össztermék (GDP) 3,8 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést hajtott végre, s így a korábbi kiadáscsökkentésekkel együtt sikerült az államháztartási hiány a 2006-ban mért 9,2 százalékos GDP-arányról egészen 3,4 százalékig csökkenteni.

A Le Figaro című francia napilap szerint a Nemzetközi Valutalap legutóbbi felülvizsgálata szerint Magyarország jelenleg jó úton van a pénzügyi rendszer rendbetételéhez. A francia konzervatív lap szerint Bajnai Gordon kormánya dicséretet kapott azért a politikáért, hogy jelentős megszorításokat vezetett be a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerben.

A szakemberek szerint az elmúlt hónapok tőzsdei szárnyalása után mára a részvénypiac aligha tekinthető olcsónak, és a kockázatok is egyre nőnek. Aki ezek után úgy dönt, hogy a nyarat nyugodtan akarja tölteni, annak ajánlatos körülnéznie a legkockázatmentesebb befektetések, vagyis a bankbetétek piacán. Ezt megtette a Napi Online is, íme egy kis segítség tőlük:

Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján döntést hoztak az egységes európai pénzügyi felügyeleti rendszer kialakításáról. Bajnai Gordon miniszterelnök azt hangsúlyozta Brüsszelben, hogy a bankfelügyeletnek védenie kell a lakosságot a bankrendszer túlkapásaival vagy felelőtlenségével szemben, és időben kell tudnia jelezni a kockázatokat, mielőtt azokból nagyobb baj lenne.

Október 1-től új lakástámogatási rendszer bevezetését tervezi a kormány a júliusban megszűnő szocpol helyett. A jövő hónaptól megszűnő lakástámogatásoktól több, mint 170 milliárd forint megtakarítást remél a következő három évben a kormány.

A Nielsen piackutató cég legfrissebb felmérése szerint azoknak a magyaroknak, akik devizahitelt vettek fel, körülbelül a fele úgy ítélte meg áprilisban, hogy igen komoly problémát fog nekik okozni devizahitelük visszafizetése. Sőt, 11 százalékuk úgy gondolja, hogy valószínűleg egyáltalán nem fog tudni törleszteni. Ezt a felmérést február és április között végezte a cég, havi 800 devizahiteles ember megkérdezésével.

Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára közölte, hogy a kormány további segítséget szeretne adni azoknak, akik nem tudják fizetni lakáshitel-törlesztésüket. Eddig lehetőség volt a hitel átütemezésére, a hiteltörlesztés csökkentésétre és a törlesztési határidő kitolására. Most a miniszterelnök kérésére egy válságalap létrehozásán dolgoznak, hogy akiknél az előbb felsoroltak sem segítenek, ott az állam átvállalná a lakáshitel-törlesztést, így a tulajdonos bérlővé válna, és az államtól bérelné tovább az ingatlant.

Tudjuk, hogy a devizahiteleknek alacsonyabbak a kamatai (viszont már azt is látjuk, hogy az árfolyamkockázat egy valódi kockázat), a forinthitelek drágábbak, viszont kiszámíthatóbbak. Van persze egy olyan konstrukció is, ahol a törlesztőrészlet lesz fix, a változó pedig a hónapok száma. Számoljunk azzal, hogy úgy veszünk fel hitelt, hogy alapesetben 120 hónapig fizetünk mondjuk 50ezer forint törlesztőrészletet.

Nagyon érdekes cikket találhatunk a FigyelőNet-en a lakások kényszerértékesítéséről, a lakásaukciókról és arról, mi a módja annak, ha mi kerültünk kényszerhelyzetbe, és még a banki eljárás előtt szeretnénk értékesíteni hitellel terhelt ingatlanunkat.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ötmillió forintos bírságot rótt ki a Budapest Bankra a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megsértése miatt.

Az Otthon Centrum szerint a lakáspiac márciusban már az éledezés jeleit mutatta, viszont a lakástámogatások júliusra várható felfüggesztése miatt akár éves viszonylatban is a legélénkebb hónapokra kell felkészülniük a bankoknak és a többi piaci szereplőnek is. Utána viszont nagy visszaesésre számítanak a lakáspiacon. Ez nem lenne nagy meglepetés, egy előrehozott vásárlással sok pénzt takaríthatunk meg, hiszem még igénybe vehetjük a gyermekek után járó lakásvásárlási kedvezményt (szocpolt), valamint az állami kamattámogatást.

A Világgazdaság szerint fele annyi hitelt vettünk fel idén februárban, mint egy évvel korábban. Mondhatnánk, hogy elment a kedvünk a hitelektől, de ennek a legfőbb oka azért mégiscsak az, hogy a bankok jelentősen szigorítottak a feltételeken. Így sok olyan ember, aki néhány hónapja még hitelképesnek minősült, ma már nem számít annak. Természetesen aki banki feketelistán van, az már sehol sem kap hitelt fedezet nélkül. Viszont aki eddig jó adósnak számított, annak is hosszabb munkaviszonyt kell igazolnia, és a korábbinál magasabb jövedelmet.

A hét elején az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely tartalmazza a bankok egyoldalú szerződésmódosításával kapcsolatos korlátozást. Ezt még 2008. novemberében kezdeményezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mivel úgy találta, hogy sok esetben az ügyfelek kárára érvényesült ez a szerződéses aszimmetria.

Bárkivel előfordulhat, hogy olyan helyzetbe kerül, hogy egész egyszerűen nem tud törleszteni a banknak. Ha méltánytalanságot vélünk felfedezni, akkor panaszt tehetünk a felügyeletnél, a fogyasztóvédelemnél, a versenyhivatalnál vagy a békéltető testületnél is, de azért abban biztosak lehetünk, hogy a bank a szerződéseket szakszerűen alakította ki, és vélhetően ennek megfelelően is járt el velünk szemben. Tehát ésszerűbb a bankhoz fordulni, és vele együtt keresni a megoldást a problémára.

Az eddigi tervek szerint a jócskán megemelkedett törlesztőrészlet és az adós által fizetendő kedvezményes összeg közötti részt az állam térítette volna meg a banknak, viszont ez hamar megjelent volna kiadásként a költségvetésben. Ebben az új változatban az ügyfélnek két évig csak 10.000 Ft-ot kell fizetnie áthidaló hitel formájában, és az állam csak akkor fizet a banknak az ügyfél helyett, ha az a letelt két év után sem lenne képes rendezni a tartozását. Így aztán ha 2011-ben sem tudná mindenki rendesen fizetni a hiteleit, akkor már a következő kabinet feladata lesz az erre szükséges összeget előteremteni.