Hogyan húzzák le a bankok ügyfeleiket?

A Figyelő hetilap legfrissebb számában érdekes cikket olvashatunk “10+3 banki trükk az ügyfél lehúzására” címmel.

A hetilap szerint az egyik ilyen “lehúzás” a hitelre aggatott befektetés. A történet úgy néz ki, hogy a lakásra vágyó, általában kispénzű ember a lehető legalacsonyabb terhekkel járó hitelt keresi. És ilyenkor a jelzáloghitel mellé általában a pénzügyekhez nem nagyon értő ügyfelet röpke egy óra után rábeszélik egy unit-linked életbiztosításra is. Érthető, hogy szimpatikusnak tűnik számára is ez a megoldás, hiszen azt hallja, hogy lehetősége van a hitelnél csak a kamatot törleszteni, a tőketartozást pedig görgetni, az így megtakarított pénzt pedig (hiszen a havi törlesztőrészlete így alacsonyabb lesz a vártnál) érdemes lenne életbiztosításba helyeznie, amelynek befektetési ága majd kitermeli a végső tőketartozást is. És ha a legrosszabb esetben meghalna, akkor meg a család tudna törleszteni az életbiztosításból a bank felé, így róluk is gondoskodott, és majd nem kell eladni a házat a fejük felül. Csakhogy azon nem gondolkodik el az ügyfél, és senki sem hívja fel rá a figyelmet, hogy ha hitelre van szüksége, miért is kellene ehhez egy megtakarítási program? Persze egy igen kedvező hangulatú részvénypiaci időszakban összejöhetne, amit az elején ígérnek, más esetben (mondjuk most) nem túl valószínű. Lehet ugyan ilyen konstrukciót választani, de csak akkor, ha valaki pontosan megérti a két terméket külön-külön is, és látja, milyen a rizikójuk.

A még ennél is érdekesebb dolog, amikor azokat az embereket beszélik rá a hitel felvételére, akiknek amúgy erre semmi szükségük se lenne. Rábeszélik az ügyfelet, hogy vegyen fel a házára jelzáloghitelt, és az így kapott pénzt fektesse unit-linked biztosításba. Ez persze nagyjából olyan, mint kölcsönből tőzsdézni, és a futamidő végén akkor is kell törleszteni, ha a megtakarítás befuccsolna. Ma már az sem igaz, hogy a devizahitelek olcsók, a befektetési ágon pedig forintban jóval magasabb hozamok érhetők el. A lényeg, ha nincs szükségünk hitelre, akkor csak azért ne vegyük fel, hogy hátha majd jobban megforgatjuk a pénzünket.

A Figyelő hetilap szerint nem érdemes beleugranunk abba a szerintük hibás konstrukcióba sem, ami egy befektetési alap és egy lekötött bankbetét kombinációja. Első hallásra ez egy megnyerő konstrukció, egyrészt egy csábító banki kamatból áll, másrészt abból az ígéretből, hogy extra hozamhoz juthatunk igen alacsony kockázat vállalásával. Persze ritkán derül ki, hogy a bankbetétünknek az akciós kamata csupán néhány hónapra vonatkozik, aztán akár a felére is eshet, és a befektetési alapos rész esetleges vesztesége a befektetett tőkénk egy részét el is viheti, tehát a végén akár kevesebb pénzt is hazavihetünk, mint amennyit betettünk. Javaslatuk a következő, azt a pénzt, amit rövid távon tudunk nélkülözni, tegyük akciós betétbe, amit hosszabb távon is, azt fektessük nyíltvégű befektetési alapba, így “saját kezűleg” is előállítottuk a bank által egybecsomagolt két terméket, annak buktatói nélkül.

Ha az újságban megjelent teljes cikk érdekli, kattintson ide, ha megoldást szeretne pénzügyi problémájára, akkor hívja fel munkatársunkat.