Az eladósodottak nem kérnek a kamatplafonból

Arról értesülhetünk a Figyelőnet mai cikkéből, hogy nem véletlen, hogy a kormány lassan két éve nem tud mit kezdeni azzal a kérdéssel, szabjon e kamatplafont a THM mértékének. Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára szerint ha a teljes hiteldíj mutatót törvényileg maximálnák, akkor ez valószínűleg azzal járna, hogy a hitelintézetek óvatosabb kölcsönzési politikára kényszerülnének, ezeknek a drága kölcsönöknek az igénylőinek a köre ettől nem szűkülne, viszont a keresletet akkor már az uzsorások elégítenék ki.

A kormány is úgy ítéli meg, hogy a teljes hiteldíj mutató maximálásának árfelhajtó hatása lenne, hiszen akkor a bankok is a plafon felé tolnák a kamataikat.

Gaál Gyula, a lakossági pénzügyi szolgáltatások egyszerűsítésével foglalkozó volt miniszterelnöki megbízott még 2007-ben javasolta, hogy definiálják inkább az uzsorakamat fogalmát, és a költségvetési törvényben határozzák meg a jogszerűen kérhető kamat felső mértékét.

A drága gyorskölcsönöket nyújtó cégek, mint például a Provident, az Athlon és a KáPé azért annyira sikeresek, mert a legszegényebb réteg, ha pénzre van szüksége, akkor csak a magánszemély nyújtotta uzsora és a közel olyan drága, de legalább legális gyorskölcsön között választhat. A Figyelőnet szerint, ha 10 ilyen fajta hitelből 4 bedől, a cég még mindig nyereséges marad.

Valami változás azért mégis lehet, hiszen a Provident úgy döntött, hogy enyhít a kamatokon, ha valaki a pénzt átutalással kéri, és úgy is fizeti vissza, akkor a THM a korábbi negyedére, akár 90 százalékosra is csökkenhet. A cég szerint az teszi lehetővé az “olcsóbb” hitelt, hogy ilyenkor a cég költségei is csökkennek, hiszen a munkatársaiknak nem kell hetente jelentkezniük az ügyfélnél a törlesztőrészletekért.